Szerelmed leplébe bújnék

 

Szerelmed leplébe bújnék,

s akkor sosem félnék,

csak boldogan élnék,

s semmi mást nem kérnék,

veled beszélni szeretnék,

mikor lelkeink egymást érintenék,

minden közös pillanatot féltenék,

veled  kapcsolatba lépnék,

 csak egy dologtól félnék,

hogy leesne szívemről az ék,

ha engem elutasítanál épp.

 

Inkább maradok csendbe

magányos sötét verembe,

várva reménykedve,

hogy egyszer én is leszek szeretve.