Kilenc hónap hajnalán,
majd síró teremtéssel karján,
te voltál ott életem minden napján.
Ha bántottak, ha dicsértek,
ha kínoztak a miértek.
Édesanyám, itt vagyok lám,
néha mászok a fán,
néha neved kiáltván,
ebéd után.
ha elesem ellátsz,
ha baj van értem kiállsz,
ételed illatától zsong a ház.
Szép vagy és kortalan,
erős mint a tölgyfa,
vidám, mint napsütés,
hozzád egy élet is kevés,
hogy megháláljak mindent,
ami eddig végbe ment.
0 Comments:
Megjegyzés küldése