Érzésfonalak gúzsba kötnek,
nagyot rúgnak, majd felkötnek,
felletted mindig ott libegek,
mint hatalmas égi felleg.
Érzésfonalak gúzsba kötnek,
majd szétlőnek elföldelnek,
darabokra szednek,
majd újra összeszednek,
hogy legyek képe szemednek.
Mikor leszek része szívednek,
tán jelentek valamit lelkednek?
dicsérő szavaim kellenek,
hogy egódban fürödjenek,
s szétrobbanjanak megint.
Isten mindig reményt hint,
lehet orvosolja-e kínt,
s emelkedik a szint,
egyedül mint,
egy pinty.
0 Comments:
Megjegyzés küldése